A bölcskei katolikusok épített öröksége

Templom

Bölcske középkori templomát a 17. század folyamán mind a mai napig a reformátusok szerzik meg (a templom történetét lásd később). Az 1720-as években a betelepülő katolikusok – a földesúr engedélyével – a később Granáriumként ismert épületben kialakított, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnában miséztek. Feltehetőleg 1756-ig itt folyt az egyházi élet, mivel ebben az évben készült el a reformátusok segítségével az Árpádházi Szent Erzsébet titulusú kápolna a plébánia mellett, a ma is álló egykori postamesteri ház helyén. A torony nélküli, haranggal, két oltárral (Szent Erzsébet főoltár, Boldogságos Szűz mellékoltár), sekrestyével, 1778-tól gyóntatószékkel  ellátott kápolnát 1796 körül lebontották, mert az elkészült új  templom már nem indokolta fenntartását.

Az új templom felépítéséhez jelentős  adományokkal több bölcskei  földbirtokos is  hozzájárult  (Batthyány, Daróczy, Csík, Tahy stb.),  azonban  a megvalósításban döntő szerepe szentkátolnai Cseh Lászlónak volt.

Az alapkövet 1792. június l-jén Keszthelyi György földvári esperes tette le azon a kisebb dombon, ahol korábban a reformátusok temetője volt. A szükséges kőmennyiség egy részét a szomszédos Madocsáról, az akkor már romjaiban heverő bencés apátságból hordták Bölcskére.

Négy évi fáradtságos munka után a késő barokk stílusú templomot 1796. május 22-én Szentháromság vasárnapján szentelték fel, Szentháromság tiszteletére.

 

Az új templom meglehetősen vaskos oldalfalakkal készült, nagyrészt 80–90 cm-es vastagsággal. Szabatos műemléki leírás szerint: a főút mellett kisebb dombon szabadon álló, egyhajós, déli homlokzati tornyos templom, nyeregtetővel, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, a szentély nyugati oldalán emeletes, kontyolt nyeregtetős sekrestye-oratóriummal, keleti oldalán feltehetően későbbi, hasonló bővítménnyel, a torony tengelyében nyíló, záróköves díszű, kőkeretes bejárattal. A hajóban csehsüveg-, a szentélyben csehsüveg boltozat és félkupola. A torony alatt csehsüveg boltozatos orgonakarzat, famellvéddel. Az előtérből belépve a templomba jobbra a kórusfeljáró lépcsősor, balra pedig az 1934-ben a Bölcskei Oltáregylet által 175 pengőért készíttetett gyóntatószék található, melynek diófa anyagát Szakách Ernő szentandrási birtokos, kormányfőtanácsos adományozta az egyház számára. A kosáríves orgonakarzatra 1896 körül helyezték el a ma is használatos, Angster József pécsi orgonakészítő alkotta orgonát. Falképek: 20. század második fele (korábbi kifestés: 1861). Berendezés: 18. század vége, 19. század első fele. Főoltárkép: Falconer József Ferenc. Oltárképek restaurálva: 1874 (Kegyes József). Felújítva: 1824, 1865 (évszám a toronysisakon), 1928, 1960, 1985. A templom 4154-es törzsszámmal nyilvántartott műemléki védettségű.

Plébánia

1783-ban említik először, a fából és sárból készült plébániát, mely olyan nyomorúságos állapotban volt, hogy sürgős restaurálásra szorult. Ezért inkább lebontották, s az új katolikus templom építésével párhuzamosan újat emeltek. 1802-ben felszentelt plébániaépület homlokzatát négy ablakkal és faloszlop tagolásokkal látták el. Érdekességként megemlítjük, hogy a paplak déli oldalába egy szép római kori rozettás követ is beépítettek.

1840-ben létesült a jelenleg is meglévő boltozott tetejű raktár, mely a templomkertben az egykori katolikus iskola (ma óvoda) mellett található. 1865-ben a tatarozáson kívül egy új épületrészt emeltek, továbbá ekkor készült a templomtól északnyugatra fekvő ún. Kisiskola, mely napjainkban családi' ház. Kisebb átalakítások és tatarozások felsorolását most mellőzve, megemlíthetjük, hogy 1960-ban a rossz bádogtetőt palára cserélték.

 

Kápolnák

Szomorúak Vigasztalója Kápolna

A katolikus temetőben lévő Szomorúak Vigasztalója Kápolna felállítása Nagy Lajos főbíró, megyefőnök hitvese, Vizer Constancia nevéhez fűződik. Legfiatalabb gyermekük, Iván 1859-ben történt elhunyta után, 1861-ben épült fel a családi sírhelyet is magába foglaló sírkápolna.

Valószínűleg ebben az időben készült el Alapi Salamon Géza (1842–1870) bölcskei festő által a kápolnában található Szomorúak vigasztalója című, 180x100 cm méretű olajfestmény.

Nagy Lajosné a kápolna fenntartására 300 Ft értékben alapítványt tett, melynek évi kamatai biztosították a fenntartásához szükséges  összeget.

A kápolna alatti sírboltokban nyugszanak a nemes Vizer, valamint a hidaskürti és gányi Nagy családok következő tagjai: nemes Vizer Jánosné született Kovács Johanna (1815–1862), Vizer János (1792–1862), Nagy Iván (1843–1859), Nagy Lajos (1812–1890), Nagy István (1840–1903), Nagy László (1842–1903), Nagy Lajosné született Vizer Constancia (1818–1903).

            A díszes homlokzattal, kisharanggal ellátott kápolna, az 1788-ban megnyitott, s 1937-ben faoszlopokkal és horganyzott drótkerítéssel bekerített temető legmagasabb pontján található. A kápolna előtt álló Korpusz, 1960-ban került jelenlegi helyére Szentandrásról,  az elkorhadt fakereszt helyére.

Jézus Szíve Kápolna

A szentandráspusztai Jézus Szíve Kápolna építését 1884-ben határozta el Nagy Lajosné (Vizer Constancia) és fiai, Nagy István és László. Az Isten iránti hála és dicsősége hirdetéseként kastélyuk udvarán, Dulánszky pécsi püspök engedélyével felépített, neoromán stílusú kápolnát, 1884. október 26-án szentelte fel Kovács János esperes-plébános. Kicsi, homlokzati harangtornya alatt még ma is láthatóak a Nagy és Vizer családok címerei. A kápolna ikerablakai festett üvegből készültek, szobrait Kegyes József festette a múlt század végén.

A mára romossá vált kápolnában szebb napjaiban jelentős egyházi személyiségek is megfordultak. így 1886-ban Dulánszky püspök, aki gondolatait a kápolna misekönyvébe is beírta, 1893-ban Spiesz János apát, valamint Wosinsky Mór a híres régész és pap, 1928-ban pedig Virág Ferenc pécsi püspök.

Keresztek

Kálvária Kereszt

A templomkertben lévő Kálvária keresztet 1887-ben állíttatja Frigyer Jozefa, özv. Kiss Mihályné, szülei, Frigyer János és Jónás Regina emlékének, melyet Krausz M. kőfaragómester készített Szentesen. Talapzatának homloklapján a következő felirat olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS HÍVEK LELKI ÉPÜLÉSÉRE ÁLLÍTATOTT. A Vajay plébános idejében kialakított stációkkal együtt az 1970-es években a keresztet is megrongálták, ledöntötték, azonban Suplicz Mihály bölcskei kőfaragómester, néhány lelkes helyi fiatal segítségével, 1993-ban ismételten felállította.

Szentandrás úti kőkereszt

A Szentandrás úti kőkeresztet 1943 októberében szentelték fel. A községtói átengedett területen, a bölcskei Oltáregylet által emelt kőkereszt, a régi, fából készült, de már akkor rossz állapotú helyett, mintegy 600 pengőért készült. Homloklapján a következő felirat olvasható: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐS HONVÉDEINKNEK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA A BÖLCSKEI OLTÁREGYLET 1943.

A vörösgyíri kőkereszt

A vörösgyíri keresztet 1937-ben állíttatja fel 385 pengőért egy elkorhadt fakereszt helyére, a községtől átengedett területen a Bölcskei Oltáregylet. Felszentelésére 1938 januárjában került sor. A keresztet 1960-ban (Koczka István házának közeléből) áthelyezték, mert helye beépítésre került, majd innen arra az id. Lubik László és Szerdahelyi Lajos által felajánlott területre került, ahol ma is áll. A talapzaton a keresztszár előtt egy kisebb Mária-szobor látható. A talapzat homloklapján a következő rövid felirat olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTOTTA A BÖLCSKEI OLTÁREGYLET 1937

 

 

 

 

 

 

 

A Hüllői kőkereszt

A Hüllői kőkereszt

(Fotó: Fórizs Ilona)

 

Homloklapján a következő szöveg olvasható: JÖJJETEK HOZZÁM MINDNYÁJAN KIK FÁRADOZTOK ÉS TERHELVE VAGYTOK ÉS ÉN MEGENYHITLEK TITEKET SZ. MÁTÉ II R  28 W

Hátoldalán: ISTEN DICSÖSÉGÉRE ÁLLÍTOTTÁK N.VIZER JÁNOSNÉ SZ. HORTHI KOVÁCS JOHANNA KIVÁNSÁGÁRA GYERMEKEI 1864

A szentkútparti fakereszt

A Szentkút parton lévő, mára már jelentősen elkorhadt fakeresztet rossz állapotú kerítés veszi körül. Az egykor csörgedező forrásnak is csak árulkodó nyomai láthatók. A feltehetőleg tölgyből, illetve akácból készített kereszten fémlemezre festett korpusz volt látható, melyről a festék mára szinte teljesen lekopott. A kereszt szárán alul a következő bevésés olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLITATA 1917 MÁJUS 30 DIKHIVEK ADOMÁNYUKBÓL ÁLITATTA KOVÁCS FERENC ÉS   NEJE   SULÁK JULIA

    

síremléke a XVIII. század végén megnyitott katolikus temetőben ma is látható - akadtak földbirtokosok Bölcskén, akik tevékenységükkel, adományaikkal és társadalmi súlyukkal támogatták a helyi katolikus egyházat, a XIX. század második felében a hidaskürti és gányi Nagy család töltötte be ezt a szerepet, melynek úrnője Vizer Constancia (1818-1903) két kápolnával is gyarapította a falu egyházi épületeinek számát. A katolikus temetőben ma ravatalozónak használt Szomorúak Vigasztalója Kápolnát családi sírhelynek is szánva fiatalon elhunyt fiának, Nagy Ivánnak emeltette a múlt század közepén. Két évtizeddel később építtette a Nagy család szentandráspusztai kastélyának udvarán ma már romos állapotban lévő Jézus Szíve Kápolnát, amit számos ismert egyházi személyiség, köztük Wosinsky Mór, a tudós pap és régész is láthatott még eredeti állapotában. Vizer Constancia fiai közül Nagy László (1842-1903) a Katolikus Olvasókör megszervezésében játszott szerepet, Nagy István (1840-1903) pedig a katolikus egyházra hagyta végrendeletében a falu központjában lévő kúriáját, ami ma a község általános iskolájának ad otthont. A Nagy család kihalása után varsányi Szakách Ernő (1875-1960) földbirtokos és felesége, rassói Rassovszky Stefánia (1893-1952) folytatta elődei munkáját, melynek egyik első eredményeként megalakulhatott Bölcskén a Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend Szent József Leány Polgári Iskolája. Több egyesület alapításában is részt vett, s talán utolsó jelentős adományként kultúrházhoz juttatta az egyházközséget az 1930-as évek közepén. 1945 után az egyház földesurak általi patronálása megszűnt, azóta ezt a nemes feladatot a hívek adakozása pótolja. Összefoglalónkban a bölcskei egyház 700 éves történetéből adtunk ízelítőt. Évszázadok alatt községünk lakosságát számos csapás érte, minek átvészelése az egyház értékeket megőrző, közösséget a jövőbe vetett hittel megtartó ereje nélkül - melyre püspök úr is utalt ünnepi szentbeszédében - elképzelhetetlen lett volna.

 

Bölcske Községi Önkormányzat
Cím: 7025 Bölcske, Kossuth L. út 5.
Telefon/Fax: +36-75 / 535-012
Web: www.bolcske.hu
E-mail: polghiv@bolcske.hu
Polgármester: Baranya István
Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rend:
Hétfő: 8.00 - 12.00 h
Kedd: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 13.00 - 16.00 h
Csütörtök: 13.00 - 16.00 h
Péntek: 8.00 - 12.00 h