TIPP: Pincefalu
A pincefalu közel 400 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására. A pincék átlagosan 10-20 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.

Még több Bölcskei látnivaló

Mi újság Bölcskén?

Bölcske település

Bölcske bemutatása

Bölcske az ország geometriai középpontjától (Pusztavacs) légvonalban mintegy 63 km-re délnyugatra helyezkedik el a Duna jobb partján. A település az északi szélesség 46°42' és a keleti hosszúság 18°59' metszéspontjában, 91—120 méter tengerszint feletti magasságban fekszik a Mezőföld délkeleti részén. A hangulatos Tolna megyei település a Paksi járás és a Paksi kistérség része. Bölcske a Duna, Dunaföldvár, Németkér, Paks-Dunakömlőd valamint Madocsa által közrezárva a Mezőföld peremén helyezkedik el. Régészeti leletek alapján Bölcske és környéke már időszámításunk előtt 2500-ban is lakott település volt, ennek ellenére nevét 1291-ből származó oklevelek, illetve 1333-ból származó egyházi okiratok említik először. Habár közigazgatásilag már a Dél-Dunántúlhoz tartozik, Bölcske földrajzi adottságai miatt még az Alföld részének tekinthető. Annak ellenére, hogy a bölcskei dombok egyike sem magasabb kétszáz méternél, a helyiek gyakorta hivatkoznak rájuk „hegyekként.” Az alföldies jellegű határrészek elsősorban gabonafélék termesztésére, a termékeny ártér és a löszös domboldalak gyümölcs-, illetve szőlőtermesztésre adnak lehetőséget. Bölcske a Tolna borvidék tagja, a háromszáznyolcvan pincéből és présházból álló pincefalu a község fontos nevezetessége. A környék faunája főképp szárnyasokban és apróvadakban gazdag, a nyúl és a fácán a tizenkilencedik század dereka óta létező vadásztársaság elsődleges zsákmányai. A község változatos kül- és belterületén egyaránt találunk dombvidéket, síkságot, nádasokat és ártereket, löszpartot és különböző erdőségeket, melyek számos ritka és védett állat és növényfajnak adnak otthont. A Duna-Rába Nemzeti parkhoz tartozó Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi Terület löszvölgyében virágzik a Magyarországon sokáig kihaltnak hitt tátorján, amely 1982-től fokozottan védett, és már csak kisebb, párszáz tőt számláló populációkban lelhető fel néhány róla elnevezett természetvédelmi területen. Az említett löszvölgy mellett a Madocsai teraszt is magában foglaló Bölcskei Nőszirmos Természetvédelmi Terület mocsaras része a növények mellett apróvadakban és madarakban is különösen gazdag. A környék fokozottan védett növényei közé tartozik például a mocsári kosbor, a nyári tőzike és a nádi boglárka.

A község területe 5878 hektár, lakónépessége 2754 fő, a területén található lakások száma pedig 1265 darab, a KSH 2016-os adatai alapján.

 

Közúti kapcsolatok: Bölcske-Budapest 86 km

Bölcske-Pécs 140 km

Bölcske-Kecskemét 69 km

Bölcske-Székesfehérvár 78 km

Természeti értékei

Duna part

Bölcskei Tátorjános Természetvédelmi terület

Bölcskei Nőszirmos Természetvédelmi terület

 

Rekreációs lehetőségek

Természetjárás, túrázás szép és megóvott természeti környezetben .

Horgászat, vadászat, csónakázás, kenuzás a Dunai holtágakban.

Helyi vendéglátó egységek: kastély, fogadó, egyéb napraforgós falusi szálláshelyek. Lásd szálláslehetőségek.

 

Nevezetességei

Római katolikus temploma a Szentháromság tiszteletére szentelve (1796, barokk), az egykori madocsai apátság köveiből épült.

Református templom (1844, klasszicista)

Hanzély-kastély (1915, szecessziós), ma a Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Szent

András Pszichiátriai Betegek Otthona működik benne.

Szakáts-kastély ,ma Szent András Kastély http://www.szentandraskastely.hu/

Pincefalu , közel 400 pincéje között barangolva a gazdák szép boraikkal csalogatják a vendégeket. http://www.pincefalvak.eu/pincefalu.php?p=bolcske

Soproni Sándor Római-kori kőtár. Az első régészeti lelet, egy római-kori bélyeges tégla, 1973-ban került elő a folyómederből. Az 1986-os alacsony dunai vízálláskor elkezdődött víz alatti régészeti kutatások az egykori kikötőerőd maradványainak feltárását és kőlelet-anyagának felszínre emelését eredményezték. Ezek a helyi Kőtárban és Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban tekinthetők meg

 

Neves szülöttek, lakosok

A falu neves szülöttje Kegyes József (1834-1914) vándor portréfestő, akinek életéről munkásságáról 2016-ban könyvet adott ki a helyi önkormányzat.

Molnár Gábor a 20. század egyik legnépszerűbb magyar vadász- és útleírásírója világutazó a huszadik század magyar irodalmának egyik legizgalmasabb életútját járta be, amiből egy évet Bölcskén, Dr. Szakách Ernő szolgálatában töltött. Erről az időszakról is megemlékezik Makk és Jaguár című, 1972-ben megjelent önéletrajzi regényében.

A település lakosságát szolgálja a felújított egészségház, melyben védőnői ellátás, a fogorvosi szolgálat, valamint gyermekorvos rendel. Az egészségház szomszédságában a családorvos rendel a hét minden napján.

A település híres szülöttjéről, Kegyes Józsefről, elnevezett általános iskolában mintegy 200 diák tanul. A Mesevár Óvoda öt csoportba várja a több mint 100 kisgyerekeket nap mint nap.

A településen élénk kulturális élet folyik. A közelmúltban felújított közösségi színtérként működő rendezvényház, könyvtár és mozi a település központjában helyezkedik el.

A rendezvényház, mely több civil szervezetnek is otthont ad, próbák, előadások és edzések színtere. A mozi, mely jelenleg az ország egyetlen, egész évben működő falusi mozija, heti négy napon át, naponta három vetítéssel örvendezteti meg a helyi és a környező települések mozirajongóit. Könyvtárunk 17.000 kötetes, állandóan frissülő állománnyal és egyéb szolgáltatásokkal várja az olvasókat.

A civil szervezetek jelentős szereppel bírnak, lehetővé teszik, hogy meghatározott célú, azonos érdeklődési körű emberek mentén közösséggé szerveződjenek. A közösségépítésről a településen több civil szervezet is gondoskodik, mint: a Női Kar, BÖBI színjátszó csoport, Bölcskei Amatőr Színjátszó Egyesület, Bölcskei Néptánc Egyesület, Tátorjános Vadászegylet,

Múló Évek Nyugdíjas Klub, Jóga csoport….

A település sport élete nagyon sokszínű, évtizedekre visszamenőleg, mindig volt focicsapata, mely a megye, különböző szintű osztályaiban játszott. A vízi sport szakosztály keretein belül nagy népszerűségnek örvend a kenuzás. Az íjászat iránt érdeklődőket Bölcskei Sólymok Íjászegyesület várja gyakorlásra. A Bölcskei Erős emberek csapatának tagjai világversenyek résztvevői, értékes helyezések tulajdonosai. A túrázni vágyók, akár gyalog, akár kerékpárral, változatos utakon barangolhatnak, gyönyörködhetnek a falu panorámájában vagy a Dunában, ahol horgászhatnak is , a vadászat kedvelői vadban gazdag vidékre találnak.

Remélem, hogy e bemutató alapján személyesen is megismerkednek a mi kis falunkkal!

 

Címere

Álló, csücskös talpú pajzs, melyet a pajzstalp felső vonalában habos ezüstszalag oszt. A felső mező vörössel és kékkel hasított. A jobb oldali (vörös) mezőben ezüstös római oltárkő lebeg, melynek felső harmadában az I. O.M.(Juppiter Optimus Maximus) betűk olvashatók. A baloldali (kék) mezőben jobbra forduló, balra néző ezüstbárány lebegve áll, jobb mellső lábával balra dűlő, fekete latin keresztet fog át. A szalag alatti zöld mezőben jobbra és balra kinyúló aranykacsok és részben takarásban lévő aranylevelek között szőlőfürt aranylik.

A pajzs felső élén ötágú, nyitott, aranyleveles korona helyezkedik el. Abroncsa zafír-rubin-zafír díszítésű, szélső leveleiben rubin, a középsőben pedig zafír, a három levél közötti egy-egy lábon két smaragd fölött drágagyöngy ragyog.

A szalagszerűen leomló foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és arany.

A pajzson átfutó habos ezüstszalag több jelentést is hordoz. Jelképezi mindenekelőtt a település lábánál hajdan vizafogó halászhelyekkel kanyargó Duna folyót, de felidézi a hullámvonalával a táj szelíd dombvonulatait, és célozhat az egykori római védvonalra, a limesre, s a mögötte futó fontos hadiútra is.

A pajzs zöldje érzékelteti, hogy bár a település a Duna jobb partján helyezkedik el, mégis alföldi jellegű tájban. A szőlőfürt a nagymúltú szőlő- és borkultúrát szimbolizálja. Bölcske határába olvadt az egykor (15. században) volt, termékeiről nevezett település, Szőlős; a török defterek szerint pedig e vidékről messze a legmagasabb mustadót Bölcske mezővárosából szedték be.

A korona a települési autonómiát, az önálló önkormányzatiságot emeli ki, a foszlányok pedig azt a változatos, színes életet idézik, amelyet a község és lakosai ezer esztendő alatt bölcsen megéltek.

A címer természetesen használható jelen teljes ábrázolásban csakúgy, mint egyszerűbb (szaknyelven csonka címernek nevezett: sisak, korona és foszlányok nélküli) változatában.

Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-bolcske.shtml

 

Összeállította: Botosné Verba Ágnes