TIPP: Pincefalu
A pincefalu közel 400 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására. A pincék átlagosan 10-20 méter hosszúak, a hőmérsékletük évszaktól függetlenül 10-14 Celsius-fok, ezért kiváló borok érlelődnek bennük.

Még több Bölcskei látnivaló

Mi újság Bölcskén?

Értéktári hírek

Örömmel értesítem a tisztelt lakosságot, hogy a Tolna Megyei Értéktár Bizottság november 14-én tartott ülésén a megyei értékek közé emelte Bölcskei víz alatti régészet és kőtár néven a Dunában nyugvó római kori kikötőerőd feltárását és leleteinek elhelyezésére létesített lapidáriumunkat.

A Bölcskei Értéktár Bizottság májusi megalakulása után településünk épített környezet és kulturális örökség kategóriákba tartozó értékeinek összeírásával kezdte meg munkáját. Ennek eddigi eredményeként az alábbi értékeket vettük számba és terjesztettük fel a Megyei Értéktárba nyilvántartás céljából:

Víz alatti régészet és kőtár

A Szentháromságról elnevezett bölcskei római katolikus templom

Református templom

Hanzély-kastély (ma Szociális Otthon)

Hanzély sírbolt

Szakách-kastély (ma Szent András Kastély)

Jézus Szíve kápolna (a Szent András Kastély parkjában)

Szomorúak Vigasztalója kápolna (a katolikus temető kápolnája)

Óvoda

Az egykori református elemi népiskola

Nepomuki Szent János szobor

Kegyes József festőművész munkássága

A bölcskei pincefalu

 

Továbbá természeti környezet kategóriában két országos jelentőségű védett területünk, a Bölcskei tátorjános és a Bölcskei nőszirmos Természetvédelmi Terület került be a helyi értéktárba. Ez utóbbiak kiemelt fontosságuk miatt már alapból szerepelnek a Megyei Értéktárban.

Víz alatti régészet és kőtár

Hazánkban a víz alatti régészeti kutatás a bölcskei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött Gaál Attila szakmai vezetésével. Előzménye egy 1973-as hajóbaleset, melynek mentési munkálatai során a búvárok egy feliratos téglát hoztak a felszínre. A kutatás 1983. október 14-én kezdődött, majd 1987. és 1992. között kiterjedt a rommező teljes területére és a folyó fövenyén fekvő leleteket begyűjtötték.

A bölcskei Duna-mederből az utóbbi évtizedek legjelentősebb római kori leletegyüttesét tárták fel. Ez a hazai búvárkutatás kezdetét is jelentette. Bölcske a római kori úthálózat egyik állomása volt, dunai átkelővel. A felszínre hozott mintegy ötszáz feliratos kőemlék segítségével Pannónia római kori történetét is jobban megismerhetjük. A feltárt leletek temetői sírkövek, pogány isteneknek szentelt oltárok voltak, melyet a katonaság a kőfejtésnél egyszerűbb építési alapanyagként használt, Aquincum és Adony között gyűjtötték össze őket. A bölcskei kikötőerőd 76 m hosszú és 58 méter széles volt, négy sarkán tornyokkal. Évszázadok alatt a Duna mederváltozásával az építményegyüttes a víz alá került. A feltáráskor kiemelt téglák bélyegei arról tanúskodnak, hogy az erőd Kr. u. a 4. század első felében épült.

A Dunából kiemelt római kövek méltó elhelyezésére és bemutatására Vass György paksi építész tervei alapján lapidárium létesült, amelyet 1996. október 13-án adták át. Elnevezését a kutatások neves régészszakértőjének és aktív résztvevőjének emlékére, Soproni Sándorról kapta.

 

A magyarországi Limes szakasz - melynek része Bölcske és az itt feltárt római kori leletek - Világörökségi helyszín cím várományosa. A leletegyüttesnek a római kor kutatásában betöltött jelentősége és impozáns jellege miatt minden érdeklődő részére megtekintésre ajánljuk.

Hanák Leó Bölcskei Értéktár Bizottság